Ma különleges cikk akadt a kezembe! Már csak azért is különleges, mert két általam nagyon nagyra tartott személy készítette közösen! Az egyik Tim Ferris, aki a 4 órás munkahét című könyv írója, a másik Benny Lewis, akiről már írtam. Ő az elmúlt években rengeteg nyelvet tanult meg az általa fontosnak tartott szinten (többet C2 szinten), mindössze 3 hónap alatt. Többek közt nálunk is volt, és a magyarral is sikerrel próbálkozott! Szerinte nincsen olyan, hogy nyelvtehetség, de vannak jó és rossz módszerek a nyelvtanulásra! Egyetértek Benny!

Szóval ebben a cikkben Tim készít interjút Bennyvel a nyelvtanulási szokásairól, és Benny el is árulja 12 titkát! Most, hogy elolvastam, párat még én sem alkalmaztam… de majd most!

• Hogyan beszélj a nyelvtanulás első napjától kezdve?
• Hogyan tanulj meg egy nyelvet pár hónap alatt folyékonyan?
• Hogyan add el magad szinte anyanyelvűként?
• Hogyan javítsd a kiejtésed?

Most megtudhatod!

1 A megfelelő szavakat tanuld a megfelelő módon!

Nem kell minden szót tudni, az angolban például 65%-ban 300 szót használunk… Ismered a Pareto szabályt, ugye? Ki kell választani a nyelvtanulásnak azt a 20%-át, ami a sikereink 80%-ért felelős! Szótanulásra hasznos programként az Anki-t javasolja!

Az ANKI tényleg nagyon jó, én is használom, további szótanulási módszereimről itt olvashattál! Azt a 300 szót én azért megkérdőjelezném, de ezt bízzuk a nyelvtanárokra! Az tény, hogy nem szabad elkezdeni a német-magyar nagyszótár minden szavát megtanulni!

A cikk folytatása itt: http://tanuljtino.hu/a-nyelvtanulas-12-titka/

Már gyermekként is könyvmoly voltam, tiniként sokszor olvastam egész éjszakákat végig, így ez a téma először kisfiamnál lett fontos, aki viszont nagyon lassan szerette meg az olvasást.

De miért is fontos az olvasás?

Az általános iskola alsó tagozatának egyik fő feladata, hogy a gyerekek megtanuljanak olvasni. Mármint TÉNYLEG OLVASNI. ...

A cikk folytatása itt: http://tanuljtino.hu/7-tipp-hogyan-szerettesd-meg-gyermekeddel-az-olvasast/

Sokáig gondolta azt mindenki, hogy az intelligencia egy velünk született tulajdonság, amin nem tudunk változtatni; van, aki okosnak született és az is marad, van aki butának és az is marad.

De tényleg így van?

Több kutatás szerint, nem egészen.

A cikk folytatása itt: http://tanuljtino.hu/valtozhat-az-intelligencia-szint/

Hallottad már a történetet az erdei állatokról, akik elhatározták, hogy iskolát alapítanak?

Itt most csak egy rövidített változatát szeretném elmesélni a George Reavis-től származó történetnek.

A folytatás itt: http://tanuljtino.hu/tortenet-az-erdei-allatokrol-akik-iskolat-alapitottak

“Gimnáziumba???” - kérdezte az általános iskolai osztályfőnököm elképedve, amikor világossá vált számára, hogy gimnáziumba szeretnék menni. Reakciója tulajdonképpen jogos volt a közepes körüli osztályzataim után és félelme beigazolódni látszott, amikor a gimnáziumban, első osztályban 4 tantárgyból megbuktam, köztük matekból és történelemből…

De nem adtam fel! Újrakezdtem az első osztályt! Bár történelemből végig gyenge maradtam, matekból 4-es körül voltam, ami nem annyira rossz, ha azt nézzük, hogy előző évben megbuktam belőle. Változhat egy év alatt ennyit az intelligencia? - kérdeztem magamtól.

Leérettségiztem, de utána két évig hallani sem akartam az iskoláról. Utáltam a tanulást, úgy ahogy az az iskolában volt. De a tanulást sosem hagytam abba. Otthon a saját módszeremmel folyamatosan tanultam angolul és két év alatt el is jutottam odáig, hogy szeretek tanulni és hiányzik az iskola.

Persze kinéztem az egyik legerősebb egyetemet és elkezdtem felkészülni a felvételi vizsgára- az érettségim átlagával esélyem se volt bejutni.☺

A gimnáziumi bukásaim és a kettes történelem érettségi után a felvételi sikerült az egyik tárgyból 29 a másikból 28 pontot a 30- ból elérnem és így ott ültem a Budapesti Corvinus Egyetem padjaiban a sok elit gimnáziumból érkező hallgatóval együtt. Csak az érettségim 3-as átlagát kellett gondosan takargatnom, amikor mindenki körülöttem 4.9-es meg 5-ös átlagot írt be az adatlapra. Valóban nem voltam képes gimnáziumban megtanulni ezeket a tárgyakat, de a sokkal magasabb követelményű felvételit meg tudtam írni? Lehet, hogy a tanulási módszer és a motiváció sokkal többet számít, mint a képesség?

Egy másik alkalommal egy angol szóbeli vizsgát kellett letennem, hogy baby-sitter lehessek. Első alkalommal kedvesen közölte a vizsgáztató, hogy tanuljak még egy kicsit. Egy hónappal később visszamentem, gond nélkül letettem a vizsgát. A vizsgáztató megrökönyödve kérdezte, hogy mit csináltam az egy hónap alatt, hogyan tanultam, hogy ennyit tudtam fejlődni…

Jelenleg már németből is felsőfokú vizsgám van, és saját nyelvtanfolyamot indítottam, holott általánosban még csupa ketteseket szereztem…

Mi az, ami ennyit tud számítani? Mint egy hiperaktív és figyelemzavaros rosszcsont anyukája és mint egy nyelvtanár, nagyon fontos, hogy tudjam, milyen módszerekkel lehet másokkal is a tanulást megszerettetni és milyen módszerekkel lehet gyors sikereket elérni a tanulásban.

Ebben a blogban ezekre a kérdésekre keresem a választ.